A 2013. évi CLIV törvényt
az Országgyűlés 213. október 17-én fogadta el, és legtöbb rendelkezése 2013.
október 25-től lép hatályba. A jelen cikkben csak a szabadalmakkal és
védjegyekkel kapcsolatos főbb rendelkezéseiről adunk tájékoztatást.
Az Szt. 69/A § az új
szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatosan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(SzTNH) által elvégezhető, írásbeli véleménnyel kiegészített újdonságvizsgálati
jelentésekkel kapcsolatos kérdéseket pontosítja. Az ilyen vizsgálatok célja,
hogy a bejelentők még az elsőbbségi éven belül világos és egyértelmű képet
kapjanak arról, hogy megoldásuk kielégíti az újdonság és a feltaláló
tevékenységen alapulás feltételeit. A bejelentések normál újdonságvizsgálata
ugyanis csak a bejelentéstől számított másfél év elteltével áll rendelkezésre,
és ehhez nem csatolnak a kutatás eredményeit értelmező írásos véleményt.
Az ilyen módon
elkészített kutatási jelentés meglétét és kedvező eredményeit általában megkövetelik az olyan pályázatok
megítélésénél, amelyek alapján a tervezett nemzetközi vagy külföldi szabadalmi
bejelentések költségeihez támogatást adnak.
Az új szabályozás az
ilyen kutatás iránti kérelmek benyújtására időbeli korlátot ad, nevezetesen a
bejelentés napjától számított 10 hónapot, ugyanakkor megszabja, hogy a
hivatalnak a jelentést a kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül el
kell készítenie. Ha a bejelentőnek ennél gyorsabb kutatásra van szüksége, akkor
ezeken a határidőkön belül, kétszeres díj megfizetése mellett gyorsított
újdonságvizsgálat kérésére is van lehetősége, ennek díja a normál díj
kétszerese. Az ilyen gyorsított kérelmek alapján az írásbeli véleménnyel
kiegészített kutatási jelentést a benyújtástól számított 2 hónapon belül el
kell készíteni.
Több iparjogvédelmi
eljárást ismerünk, amelyek valamely meglévő vagy bejelentett jog fennállásának
megvonása vagy engedélyezésének megtagadására irányulnak. Ilyenek a szabadalom
megsemmisítési, a védjegy törlési vagy használati hiánya miatti megszüntetési
eljárások, és a védjegy lajstromozása ellen indított felszólalási eljárások.
Ezekre az eljárásokra általában az a jellemző, hogy a felmerülő költségeket a
vesztes félnek kell megfizetnie. A jelen változtatás minden ilyen eljárásra
külön-külön (beleértve a használati mintaoltalommal és a formatervezési
mintaoltalommal kapcsolatos eljárásokat is) olyan új rendelkezést vezetett be,
mely szerint, ha a megtámadott jog jogosultja (vagy bejelentője) a számára a
támadást megküldő és nyilatkozattételre kitűzött határidőn belül az adott
jogról önkéntesen, azaz minden további vita nélkül lemond, akkor nem
kötelezhető a kérelmező részéről felmerült költségek megfizetésére.
Ez a rendelkezés
álláspontom szerint nagyon méltányos, mert a támadás okát elismerő jóhiszemű
megtámadott fél részére nem származtat jelentős költségeket. Ha az érintett fél
a támadással nem ért egyet és eljárásba lép és vitatja a felhozott indokokkal,
akkor az általános szabályok szerint a költségek megtérítésére már kötelezhető,
amennyiben az eljárás végén ő válik vesztes féllé.
A törvénymódosítás
tartalmaz több további, elsősorban pontosító és az eljárásokat érintő
változtatást, például a határidőhosszabbítás iránt kérelmek csak a vonatkozó
díjak egyidejű befizetésével válnak értékelhető és hatályos kérelmekké. A
változtatás egyértelműsíti, hogy az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos
jogutódlási kérelmek és jelzálog alapítási kérelmek is díjkötelesek.
