Genentech, Tresorit, PayPal, Máv Cargo. Hogy mi a közös bennük? Mindannyian egy működő szervezetből váltak ki, hogy az ott létrehozott tudást külön vállalkozásban kamatoztassák, vagyis mind spin-offok. És sok más sorstársukkal ellentétben túlélték az átmenetet.
A spin-off vállalkozások nevüket eredetileg onnan kapták, hogy jellemzően egy egyetemből, kutatóintézetből kiválva, az említett intézményekben létrehozott tudás hasznosítására alakultak. (A bevezetőben példaként említett magyar Tresorit sikeréről itt olvashat részletesen.) Ma a spin-off cég definíciója összefoglaló módon jelent minden olyan újonnan alakult vállalkozást, amely feltett szándéka szerint eredményeit egy olyan magas szellemi hozzáadott értékű erőforrás – találmány, szabadalom, technológia – fejlesztése és hasznosítása révén tervezi elérni, amelyet nem maga fejlesztett, hanem egy már fennálló szervezettől szerezett be. Eszerint beszélhetünk egyetemi (vagy közfinanszírozású intézményi) és vállalati spin-offokról. A kettő közti különbségtételt az indokolja, hogy a spin-off alapítása mögötti cél alapvetően tér el az egyetemek és a vállalatok esetében.
Az egyetemeknél a cél az általuk létrehozott tudományos eredmények eljuttatása a piacon keresztül – végső soron – a társadalomhoz. Az egyetemek által végzett kutatások végeredménye, és a piacon eladható termék között azonban legtöbbször nagy a szakadék, ezért a tudományos eredményt nem lehet közvetlenül piaci szereplők felé értékesíteni. A spin-offnak abban van nagyon fontos szerepe, hogy az egyetem és a piac közötti szakadékot áthidalja. A felsoroltak közül ilyen fajta spin-off az első kettő.
Ezzel szemben a vállalati spin-off alapítása mögött egy kiszervezési döntés áll. Ez adódhat abból, hogy egy technológia, vagy tevékenység nem illik a vállalati portfólióba, ezért az eladása vagy kiszervezése mellett döntenek. Míg a múltban ennek elsődlegesen technológiai és hatékonyságbeli okai voltak, ma egyre nagyobb teret nyernek az olyan spin-off alapítások, amik mögött legalábbis részben tőzsdei spekuláció húzódik meg. 2014-ben eddig az USA-ban 62 tőzsdei nagyvállalat tette meg ezt a lépést, ami 2000. óta példátlanul magas szám. Ennek oka, hogy a részvényesek jutalmazzák a különböző növekedésű területek szétválasztását, így az anyavállalat és a spin-off együttes kapitalizációja magasabb lesz, mint az anyavállalaté volt a szétválás előtt. A trendet tovább erősíti, hogy a Hewlett-Packard nemrég bejelentette, hogy két céggé alakul, az eBay pedig a jelenleg belső egységeként működő PayPal spin-offba szervezését. Eközben pedig bizonyos befektetők a PepsiCo-ra is nyomást gyakorolnak, hogy szervezze spin-offba snack és szóda üzletágait. (erről bővebben olvashat itt)
Az egyetemi spin-offok esetében tehát sokkal élesebb a váltás, hiszen az átmenet ott tudományból piacra, nonprofitból forprofitra történik, és ez sok speciális problémát vet fel.
Napjaink informatikában és közösségi médiában tevékenykedő cégóriásai közül sokan valaha maguk is apró spin-off vállalkozásként kezdték, és a tudáskiválóság révén váltak egyetemi évfolyamtársak örömbizniszéből tízezreket foglalkoztató és a jövő iparágait alapjaiban befolyásoló gigászokká. De miért van az, hogy egyes, oly kiváló ötletekkel rendelkező spin-off cégek elsorvadnak, mások pedig meghatározó piaci szereplőkké válnak?
“A spin-off menedzsment segít a szárnyaló ötleteket hétköznapi termékekké lefordítani, egyúttal pedig a korlátlan lehetőségek ígéretét összeegyeztetni a piac korlátokkal és buktatókkal terhelt világával.”
A kérdés nyitja a menedzsment, vagyis az ötlet gyakorlati megvalósításának módja, és a vállalkozás vezetése, fejlesztése. A spin-off menedzsment segít a szárnyaló ötleteket hétköznapi termékekké lefordítani, egyúttal pedig a korlátlan lehetőségek ígéretét összeegyeztetni a piac korlátokkal és buktatókkal terhelt világával. A kettő közti ellentét különösen gyakran éleződik ki egyetemi spin-offok esetében, ahol a spin-off által később hasznosított tudományos eredmény létrehozását legtöbbször nem a piaci igények kielégítése motiválja. Legyen ez akár tudományos kíváncsiság, a világ jobbá tételének vágya, vagy az egyetemi karrierutakat mozgató publikációs kényszer, ha nem találkozik a fogyasztók igényeivel, az eladható termék létrehozását aligha segíti.
A menedzselési technikák ma már külön szakterületet képeznek, és nincs ez másként a spin-off vállalkozások esetében sem: nem mindegy hogy ki és hogyan foglalkozik a vállalkozás üzleti fejlesztésével, a termék eladásával, a fogyasztók elérésével, és így tovább. Hiába gyakori tévhit itthon, hogy a jó termék eladja magát, hogy a jó bornak nem kell cégér, ha valaha létezett is ilyen világ, ma már biztosan nem abban élünk. Egy sikeres vállalkozáshoz profi menedzsmentre van szükség, egy spin-off sikerre viteléhez pedig a hagyományos menedzsment feladatokon túl továbbiakat is professzionálisan kell ellátni.
A spin-off definíciójából adódik, hogy a létrehozásához szükséges valamilyen szellemi tulajdon transzferálása egy fennálló szervezettől egy megalapítandó vállalkozásba. Ennek folyamatnak a menedzselése tehát megkerülhetetlen, emellett pedig igen fontos, tekintve, hogy a transzfer módja nem csak azonnali jogi és adózási konzekvenciákkal jár, de a vállalkozás hosszú távú működésére is kihat. Ezzel a kérdéssel cikksorozatunk egy következő részében részletesebben is foglalkozunk majd, hiszen a magyar kkv-k jelentős részét is érintheti, nem csak spin-offokat.
Spin-offok esetében azonban még jelentősebb. Képzeljünk csak el egy olyan licencszerződést, amely a cégünk által használt összes technológiára és tudásra kiterjed, hiszen egy spin-offnál lényegében ez a helyzet. Ezáltal a licencdíj alapja a cégünk teljes bevétele lesz, a szerződésben vállalt kötelezettségek minden tevékenységünkre kiterjednek, és ha a szerződés megszűnik, a teljes cég ellehetetlenül. Finoman szólva sem mindegy, hogy egy ilyen szerződésbe mi kerül bele, sőt valójában minden apró részletnek nagy jelentősége lehet később. Ezeket a részleteket a spin-off menedzsernek ráadásul sokszor olyan felekkel kell letárgyalnia, akikkel alárendelt viszonyban áll.
